Az utóbbi héten egy gerincműtéten estem át. Függetlenül attól, hogy tudom a probléma kialakulásának okát, úgy döntöttem a felszabaduló időmet hasznosan fogom eltölteni és teljesen máshogy fogom fel a dolgot, mint ahogy azt mások gondolták volna.
Rendkívül vártam a műtétet (akarom mondani államilag támogatott wellnesst) és össze is pakoltam egy mobil irodát magamnak. Én rendkívül hiszem a reikiben, valamint a gondolat teremtő erejében. Elhatároztam, hogy a kórházi tartózkodás alatt is dolgozni fogok és minden időmet a leghasznosabban fogom eltölteni annak érdekében, hogy a legtöbb pénzt tudjam összehozni a fekvésből. Másik elhatározásom az volt, hogy az orvosok által jósolt egy hetes kórházi ellátás ellentétben két napon belül elhagyjam az intézményt. Mondanom sem kell mindkettő sikerült.
Amit szeretnék kihozni a dolgokból, ma egy tökéletes napot zárhatok. Egy egészen apró dolognak örülök. Azok a folyamatok, amiket két nap fekvés közepette elindítottam komoly eredményeket produkáltak, de a legfontosabb, hogy rájöttem, több időt kell szánjak olyan dolgokra, amiket eddig nem tettem meg. Mondok egy példát. Gerincműtét után kicsit (inkább sokkal) lassabban tudok menni, mint általában. Nem tudok rohanni, ezt az naptáramban is muszáj vagyok bekalkulálni. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az ismeretségi körömben nagyon sokan vannak. Ennek eredménye képen a Nagykőrúton sétálva ma például tizenöt ismerőssel találkoztam. Normál esetben valahova rohanok és biztosan egy "sziával" letudtuk volna a találkozást. Ezt az Egyesül Államokban biztosan nem tudnám megtenni, de rájöttem kint tudnak valamit. Mindig csodálkoztam, hogy a rokonaim képesek negyed órákat beszélgetni spontán találkozások során. Ez a lassúság kicsit átformált és ma mindenkivel le tudtam állni beszélgetni. Úgy döntöttem ma mindenkivel pozitív, közvetlen leszek ha jót, ha rosszat akar. Egy egy beszélgetés komoly energiákat és motivációt adott. Elképesztően jókat beszélgettünk, de volt, akivel még egy kávét is megittunk és kiderült a jövőben akár üzleti partnerek is lehetünk. Nyilván nem fogok minden nap fél órákat beszélgetni, de a lényeg a következő: Csak azért, mert az intézkedéseink nem minden állomásán mérhető a pillanatnyi haszon, a végeredmény lehet kecsegtető. Meglehet az ellenfeleink érvei mutatják be a koncepciónk első számú előnyeit. Egy (spontán) beszélgetés során nagyon sok dologra rávilágíthat. Az egészet úgy kell elképzelni, mint egy kutat. Hiszen a kút egy olyan patak, aminek egészen az aljáig nincs semmi értelme!
