Annyira érdekes, szinte minden nappal egyre betegebb, szerencsétlen, alpári reklámokkal találkozhatunk (nem csak a televízióban). Hol a határ? Meddig lehet folytatni? Hol van az alpáriság határa?
Ha Ádámtól és Évától akarom kezdeni, akkor első körbe tisztázni kellene, hogy mi az a reklám. Egyszerűen az a lényeg, hogy megalkotjuk a saját üzenetünket, amit úgy formálunk, úgy díszítünk, ahogyan azt mi szeretnénk, szem előtt tartva, hogy azt mutassa, amit magunkról szeretnénk mutatni. Ezt követően elhelyezzük egy médiumban úgy, hogy az átüssön. Azért kell megfűszerezni valamivel, hogy az érdekesebb legyen, mint maga a kontextus.
Kicsit idézni fogok egy korábbi bejegyzésemből, sajnálom, de valóban az a helyzet, hogy Magyarországon mindenki álomfizetést, álommunkahelyet, álomnyaralást akar. Ne legyünk álságosak, ez a világ minden táján így van(!). Minden az álmok kielégítésének érdekében történik. Ezt reklámozzák a buszok oldalán, a tv-ben: vedd meg álmaid telefonját, autóját. Természetesen ezzel a "parasztvakítással" elég jó médiakampányokat tudnak csinálni. Nem egy esetben reklámoznak hitelkonstrukciókat, személyi kölcsönöket.
Nincs ezzel semmi baj, mindenki a saját életének a kovácsa, el lehet dönteni, hogy kell e az adott termék, vagy nem. Erre vannak a marketingesek, ahogy minden kommunikációs csatornát kihasználva 0-24-ben próbálják támogatni az értékesítést. Most maradjunk a tv reklámoknál. Ahogy fent leírtam, arra kellene törekedni, hogy a mi üzenetünk színesebb, érdekesebb legyen a kontextusnál. Úgy tűnik ezt sokan elfelejtették, ezért jó mostanában Aldi, Dove, P&G stb. reklámokat adásba tenni bármikor. Én azt látom, hogy egyre alpáribb, mocskosabb, semmire kellő reklámok mennek mostanában és nemhogy ezt a trendet megszakítanák, beállnak a sorba. Annak idején az SZDSZ "leveszem a melltartóm" kampánya, vagy éppen a 4K! reklámfotóját is említhetném, amivel sikeresen elveszítették a parlamentbe való bejutást.
Eladom az óvodás kisfiam bugyikék politilén csúszásgátlós hápikacsás kiskádját, vagy éppen az Egyesült Államokban fut egy olvasást népszerűsítő kampány meztelen hölgyekkel.
Nem azt akarom mondani, hogy nem lehet így reklámozni, hanem éppen az ellenkezőjére akarok kilyukadni. Így lehet átlagosan reklámozni, mert éppen ez a trend, csak éppen nem biztos, hogy a negyedik hasonlónál az illető nem veszi a kezébe a távkapcsolót. Az alpári (bár ez még annyira nem) reklámból az utóbbi egy évben egyetlen gyártó tudott nagyon jól kijönni, a Renault. Ahogy bemutatták a reklámjukat, a hatóságok le is tiltatták. Az esetet követően pedig milliók tapadtak a Youtube-ra.
De hol a határ?
Mindennek megvan a saját határvidéke. Az agyunknak, a reklámoknak, az embereknek. Sokan mennek, hogy felfedezzék a csillogás, vagy éppen a szesz és a drogok világát, de folyamatosan becsapjuk magunkat. Létrejött az online, amivel megint csak áltatjuk magunkat. Álomszolgáltatásokat mutatnak, de a kaktusz virága is csak arra való, hogy közelebb hajolj. Ha már arra megyünk, hogy eladjunk, csináljuk tökéletesen. Nem kell a mainstream/fősodrású trendeket követni, ha reklámokról van szó. Minden esetben a néző jelenti a határvidéket. Elkapcsol, vagy sem. Legtöbbször egy eladásra, népszerűsített reklámokat az értékesítésen lehet lemérni, de sok esetben a józan ész használata hiányzik a dolgokból. Utólag derülnek ki a problémák, de kilőtt nyílvesszőt már nem lehet hegyezni.
Mi a jövő?
A közeljövőben én úgy látom a reklámok át fognak alakulni. Visszafogott, nyugodt, némely esetben elegáns megjelenésekkel fogunk találkozni. Ezzel lehet a zaklatott áramlatból kikerülni. A Vodafone legtöbb esetben életérzést értékesít a reklámokon keresztül. A storytelling egyre jobban felértékelődik. A jövőben az én olvasatomban elképzelhetőnek látom, hogy a gyengédebb érzelmekre ható, storytelling reklámok vegyék át a főszerepet. Természetesen, ha már ezekkel lesz telített a piac, újra cserélődni fog. A bejegyzés végén két reklámra hívnám fel a figyelmet, amik jól tükrözik mindazt, amit vizionálok. Az első a Vodafone visszafogott, nyugodt reklámja, amit Ludovico Einaudi dalával szerintem tökéletes lett, valamint a P&G reklámja, ami két évvel ezelőtt sokak szemébe csalt könnyeket (szintén Einaudi zenéjével):
