Ebben a bejegyzésben szeretnék foglalkozni a válságkezeléssel. Mostanában ez a válság kezelés, kommunikáció nagyon felkapott téma lett, de jól nagyon kevesen tudják csinálni. Nem azt fogjuk vizsgálni, hogy a válságot hogyan kezeljük (mert azt nem lehet egy bejegyzésből megtanulni), hanem azt fogjuk megnézni, hogy cégvezetőként mit kell látni egy válságkezelésnél.
A válságnak többféle meghatározása van. Az én olvasatomban a válság egy szervezettel, egyénnel, rendszerrel kapcsolatos folyamat, mely során az előző felsorolás valamelyike működése, fennmaradása veszélybe kerül.
Mivel nem arról van szó, hogy egy cég két napig elesik a bevétele felétől, hanem a hosszú távú működése is kilátástalanná válik, ezért fontos nagy hangsúly fektetni a válság kezelésére. A kérdés jogosan merül fel, mi a válság legjobb ismérve? A folyamat egy nem kívánatos, nehéz helyzetet teremt, egy olyan eseményt, ami kellemetlen. Minden válság végkifejlete lehet jó és rossz is a válság kezelőjének minőségétől függően. Erre a feladatra lehetőleg szakembert kérjünk fel. Ne olyat, aki azt mondja, hogy tudja, mert ismerjük az ilyet...
Ha kialakult a válság, felismertük, kezdődhet a stratégia kidolgozása. Ennek megalkotása során fel kell állítani egy stratégiát, de mielőtt előreszaladnánk, értsük meg mi az a válságkommunikáció. Egyszerű kommunikáció esetén információk cseréjéről beszélünk (lényegtelen, hogy milyen jelek, eszközök, kódok formájában történik). Válságkommunikációnál gyors, hiteles információk átadása történik, amely a válság hatására keletkeznek. Ezek olyan „hír-bonbonok”, amelyek lehetnek üzenetek, elterjesztett pletykák, amelyek hivatottak továbbítani az üzenetünket.
Minden esetben a válságkommunikáció célja, hogy tudassa mi történt valójában. Be kell avatni a közönséget a valós szituációba. Ennek során megpróbáljuk áthidalni az ügyfél által érzékelt válságot és a cégen, szervezeten belüli valóságos helyzetet. Mindezt úgy kötjük össze, hogy a végén az ügyfél visszaterelődjön az eredeti helyzetbe. Éreztetni kell azt, hogyan próbálunk úrrá lenni a helyzeten, valamint éreztetni kell, hogy az adott cég, szervezet képes a válság megszűntetésére.
A válság kialakulásakor nagyon fontos, hogy ne belső ember (leginkább ne az első számú vezető) akarja irányítani a válságkezelést, hiszen 99% az esélye annak, hogy az egész kezdődik elölről. Legjobb esetben a stábban 5 ember foglal helyet. Ennek élére kerül a külsős szakember, aki képes irányítani, a szóvivőnek, valamint a szervezeten belüli, válságban szenvedő terület egyik-két képviselője. Ha nem egy uralkodó embertípusról beszélünk és meg tudjuk értetni a vezetővel, hogy most nem ő a főnök, akkor beülhet a cég menedzsmentje nézőnek. (egy rossz szónál ki kell küldeni őket).
Kell egy olyan csapat, akik támogatják a válságstáb munkáját, akik minden felmerülő kérdésben szakértők. Nagy cégek esetében ezek az ügyvédek, hr-esek, pénzügyi, termelési szakemberek. Ők azok, akiknek az a dolguk, hogyha kérdezik őket, akkor azonnal válaszoljanak a legnagyobb szakértelemmel.
Ha igazán nagy cégről beszélünk, akkor kell még egy csapat. Ők fognak a befektetőkkel, részvényesekkel beszélni. Ha tegyük fel KKV-ről beszélünk, akkor jó esetben eljutunk a támogatók kialakításáig, akik külsős ügyvédek, könyvelők, pénzügyi szakemberek.
Tehát ha visszamegyünk, akkor látjuk, hogy nagy cégek esetén három, kkv esetén két csapat kialakítására lesz szükség. Ezt minden esetben a szakember végzi pár óra leforgása alatt. Tevékenység során meg kell határozni első körben azt a csoportot, akik a kommunikáció érintettjei. Ez a csoport nem szabad, hogy szűken lefedje pontosan a válságban érintettek körét, mindig nagyobbnak kell lennie, de nem szabad, hogy túl sok felesleges helyre jusson el. Mindig azokat kell előnyben részesíteni, akik a közönség meghatározó tagjai.
Térjünk az üzenetre. Minden esetben a célközönség ismeretben kell eldönteni, hogy racionális üzenettel, logikusan akarjuk e kezelni a válságot, vagy éppen az érzelmekre akarunk e hatni. A válságok nagy részét logikusan felépített üzenetekkel kezeljük, így az értelemre próbálunk hatni.
Körülbelül ennyi, amit egy cégvezető láthat a válságkezelésből. Nagyon fontos, hogy cégen belül soha ne gondolkodjunk azon, hogy sufni-tuninggal hogyan tudnánk válságot kezelni. Nem véletlenül vannak erre kitűnő szakemberek.
A jó válságkezelő szakértője a témának, teljesen pártatlan harmadik szereplő. Nem visz érzelmet a válság kezelésébe. Ha ez mégis megtörténik, a válság magával sodorja őt is. Mindenképpen hiteles kell legyen. Barna László szavaival élve, „hitelesek akkor vagyunk, ha a kifelé közvetített kép egyezik személyiségünkkel, életvitelünkkel, céljainkkal.” Mindenképpen pontosan fel kell ismernie a helyzetet és el kell köteleződnie a cél mellett. Egy válság kezelése nem olcsó mulatság, de a vállalat, cégvezetőnek oda kell figyelnie, hogy a szakember ne fordítson hátat. Ha a szakember oldalát nézem, akkor egy-egy válság szituációban szabad idő nincs. Nem az a lényeg, hogy 0-24-ben az irodában üljön, hanem az, hogy az előre eltervezett stratégia mentén olajozottan haladjanak a dolgok. Így nem egy alkalommal kell még a szakembernek is külső szemlélővé válnia.
„Néha fel kell égetned a házat, hogy meglásd a Holdat.” - kínai közmondás
Ha a folyamat végéhez közeledünk látnunk kell, hogy a válság menedzselése a korábbi eredményekre alapozva meg volt tervezve, minden csatornát, lehetőséget kihasználtak, a vállat, cég számára előnyösre fordultak a körülmények.